Fekvése
Kaposvár a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik, csodálatos környezetben, a Zselic lankái között. Déli részén húzódik a Zselici Tájvédelmi Körzet.
Kaposvár északi részén helyezkedik el a 8 km hosszú Deseda-tó, a 30 hektáros arborétummal.
A Balaton 50 km-re, Pécs 60 km-re, Nagykanizsa 70 km-re, Szekszárd 90 km-re, Budapest 185 km-re van a várostól.
Ország | ![]() |
Régió | Dél-Dunántúl |
Megye | Somogy |
Járás | Kaposvári |
Jogállás | megyeszékhely megyei jogú város |
Polgármester | Szita Károly (FIDESZ-KDNP)[1] |
Irányítószám | 7400, 7451, 7461 |
Körzethívószám | 82 |
Forrás: Wikipédia
Népesség
Lakosságszám | ||
---|---|---|
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
1870 | 10 210 | — |
1880 | 13 493 | 2,79% |
1890 | 16 640 | 2,10% |
1900 | 22 845 | 3,17% |
1910 | 28 955 | 2,37% |
1920 | 34 314 | 1,70% |
1930 | 37 339 | 0,84% |
1941 | 37 710 | 0,09% |
1949 | 37 945 | 0,08% |
1960 | 47 945 | 2,13% |
1970 | 60 957 | 2,40% |
1980 | 72 377 | 1,72% |
1990 | 71 788 | −0,08% |
2001 | 68 697 | −0,40% |
2011 | 66 245 | −0,36% |
2019 | 61 441 | −0,94% |
Kaposvár lakónépessége 2011. január 1-jén 66 245 fő volt, ami Somogy megye össznépességének 21%-át tette ki. A város Somogy megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 583,2 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 21%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1194 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,7, a nőknél 78,7 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 3406 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük cigány, német és horvát nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 20. század második felétől Kaposvár lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A legtöbben 1980-ban éltek a megyeszékhelyen, 72 377-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló kaposváriak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház még a városban a református és az evangélikus.

Etnikai összetétel
Jelentős nemzetiségi csoportok | |
---|---|
Nemzetiség | Népesség (2011) |
![]() |
1 434 |
![]() |
755 |
![]() |
141 |
![]() |
83 |
![]() |
71 |
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 68 697 fő volt, ebből a válaszadók 67 188 fő volt, 65 032 fő magyarnak, míg 1178 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 515 fő német, 170 fő horvát és 48 fő lengyel etnikumnak vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 66 245 fő volt, ebből a válaszadók száma 60 082 fő volt, 56 676 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül legjelentősebben a cigányok (1434 fő), a németek (755 fő) és az oroszok (71 fő) száma nőtt Kaposváron. A román (83 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött. A magukat horvátoknak vallók száma (141 fő) kismértékben csökkent az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Kaposváron él a legtöbb magát németnek, orosznak, románnak és lengyelnek valló nemzetiségi.
Forrás: Wikipédia